Nyílászárók tervezésénél két alapvető szempontot kell figyelembe venni. Nagyon széles a választék a profilok alapanyagából, de talán fontosabb a legmegfelelőbb üvegezésre fektetni a hangsúlyt. A paraméterek döntően meghatározhatják, hogy az igényekhez mérten melyik profilrendszer a legalkalmasabb: Fa-, PVC-. vagy az Alumínium- esetleg az Acél-, Alu-fa illetve a PVC-Alu változat. Az üvegszerkezeteket hőszigetelési értékkel, betörésbiztonsági kategóriával, statikai méretezéssel és napvédelemmel jellemezhetjük. Régen egy, aztán kétrétegű hőszigetelést alkalmaztak, de ma az energiatudatos épületek térhódításával egyre gyakoribb a háromrétegű üvegezés.
A nyílászáró üvegezésének hőszigetelési értékei: A kétrétegű üvegezésnél az üvegek között 16 mm légrés szükséges. A ’80-as, ’90-es években gyártott ablakok üvegezésének hőszigetelése általában 2,8W/m²K. Magyarázat: ha a külső és belső értékek között 1 °C különbség van, akkor 1 m²-es üvegfelületen 2.8 W energia távozik. Ez a mennyiség ma már nagyon soknak számít, tekintettel arra, hogy a háromrétegű üvegezéssel akár 0,5-ös érték alá levihető. A beépített üvegek védett oldalára egy szabad szemmel nem látható, úgynevezett Low-E, vagyis alacsony emisszivitású réteget porlasztanak, mely a látható fényt átengedi, de az infravörös sugárzást, azaz a meleget nagymértékben visszaveri. Ezáltal az ablakon távozó hő a felére csökkenthető, tehát Ug=1,4W/m²K. Ha a két üvegréteg közötti levegőt speciális hőszigetelő nemesgázzal, argonnal dúsítjuk, akkor tovább javíthatók az értékek Ug=1,0-0,9 W/m²K-re és akár 2/3-ával is kevesebb hő távozik.
A légréseket alakító alumínium távtartók páralecsapódást okoznak, mert a jó hővezető képesség mellett egyúttal hőhíd keletkezik. Ebben az esetben sajnos a Low.E-bevonat, de az argongáz hőszigetelő hatása sem használ. A kellemetlen tünetet egyre gyakrabban szokták rozsdamentes acél vagy műanyagtávtartók alkalmazásával kiküszöbölni. Ezt a szerkezetet “meleg peremes” üvegezésnek nevezik. A lakóépületek nyílászáróiba leggyakrabban 4 mm-es vastagságú hagyományos flottaüveg kerül. A kétrétegű szerkezeteknél ehhez kapcsolódik egy ugyanolyan paraméterű 4 mm-es üveg, köztük 16 mm-nyi légréssel. Ez összesen 24 mm vastagságú üvegszerkezetet jelent. Három üvegrétegnél mindez44-48 mm lehet. Ráadásul, ha a külső üvegréteg vastagságát 6 mm-re növeljük, a szerkezet hangszigetelése is jelentősen javul. Az üvegfelület mérete is meghatározza a vastagságát. A régi építésű házak és lakótelepek 120×150 cm-es ablakaihoz a 4 mm-es üveg talán még megfelelő is lehet, de manapság a modern épületekbe ennél jóval nagyobb üvegfelületet terveznek, melyekhez összetettebb rétegrend tartozik.
Az emelő-toló ajtóknál az üvegezéseket szükséges statikailag megtervezni. Az alulméretezett üvegnél membránhatás jelentkezik, ami esztétikailag kedvezőtlen a tükröződés mozgása miatt. Túlméretezettnél az alakváltozás minimális, de a nyílászáró teljes súlya nagyobb lesz. A Szárnyméretek mellett a homlokzatok bizonyos magasságában lévő nyílászáróinak üvegfelületeire ható szélnyomással is számolni kell. Ez a szélteher külső üvegfelületekre hat, ezért ezeknek a rétegeknek a vastagságát szükséges statikai méretezéssel meghatározni. A belső üvegréteget nem éri közvetlen szélteher, mégsem lehetnek túl vékonyak. A hőmérséklet és a tengerszint feletti magasságkülönbség függvényében a rétegek közötti gáz térfogata nőhet vagy csökkenhet -a beltérből gyakran szinte észrevétlenül – ami a belső üvegréteg alakváltozását okozhatja. Az épületeken leggyakrabban kétféle biztonsági üveget találunk: ezeket edzett és ragasztott biztonsági üvegnek nevezzük. Az edzett biztonsági üveg (ESG) úgy készül, hogy a normál üveget az edzés során felmelegítik, majd hirtelen lehűtik. Ezt a speciális eljárást edzőkemencében végzik, emiatt korlátozott a rendelhető üvegfelület mérete. A nagy teherbírást igazoló kísérlet szerint a 4 mm-es üveglap méterenként alátámasztva elbírja egy ember súlyát. Az edzett üveget a statikai igénybevételek mellett olyan helyen érdemes alkalmazni, ahol ki van téve a nap sugárzása által okozott hőterhelésnek is. Az edzett biztonsági üveg egy túlzott erőhatásra vagy éles tárgy által okozott törésnél morzsákra hullik szét és nem okoz vágási sérülést. Ezért más alkalmazási területeken is bevált ez az eljárás például: hűtőszekrények üvegpolcainak anyaga, autók oldalsó üvegezése, szauna ajtók, üvegtetők, lépcsők, járdák üvegfelülete is ilyen.
A ragasztott biztonsági üveg (VSG) általában két vagy több azonos vastagságú, többnyire hagyományos flottaüveg összeragasztásával készül. Ezek ragasztásához egy- vagy többrétegű átlátszó fóliát alkalmaznak, melyeket az üvegrétegek közé préselnek. Így egy ragasztott biztonsági üveg úgy, hogy azt egy külső szemlélő észrevenné, védelmet nyújt. Sérülés esetén az üvegrétegek közti fólia összetartja a törött üvegrétegeket. A ragasztott biztonsági üveg minden olyan helyre javasolt az épületeken, ahol például fennállhat a kiesés veszélye a teraszok lépcsők üvegkorlátjainál, valamint az üvegtetők belső felületén. Ezáltal növelhető a bejárati ajtók üvegezésénél a betörésbiztonság. Az autók üvegezése is ilyen üvegezésű. Kettőnél több üvegréteg egymáshoz laminálásával akár golyóálló, sőt akár robbanásbiztos üveg is kialakítható, de erre a hagyományos lakóépületeknél ritkán van igény.
